Biztosan mindenki hallott már a fair trade-ről, azaz más néven a méltányos kereskedelemről. Ezt egyébként a nyugati kultúra egyik legjobb kezdeményezésének titulálhatjuk az elmaradottabb ázsiai országokkal szemben. Alapvetően egy jótékonysági mozgalom, mely kezdetben az USA-ból indult, majd Európában is megvetette a lábát. A fair trade lényege az, hogy az alapvető piaci érdekekkel szembefordulva az olyan szegényebb ázsiai országok kistermelői szféráját támogatjuk, melyek ha bár valamelyest magasabb áron, de kiváló minőségben termesztenek vagy éppen állítanak elő a nyugati kultúra számára már nélkülözhetetlen termékeket. Kezdetben egy segélyszervezethez volt hasonlítható a mozgalom tevékenysége, de mára már szinte kőbevésett szabályrendszerük van, és szakítottak a nagymértékben karitatív szándékokkal, sokkal inkább egy üzleti partnerségen alakuló kapcsolatrendszerről beszélhetünk a nyugati szervezetek és a keleti hátrányos helyzetű kistermelők közt.
A fair trade mára nem csak a termelők jogainak, lehetőségeinek védelmében érdekelt, hanem egyre nagyobb hangsúlyt fektet a környezetvédelmi feladatokra is. Ha csak egy kicsit belegondolunk, ez teljesen érhető, hiszen sokszor a küldő országokban nem csak társadalmilag, hanem a túlnépesedés miatt környezetvédelmileg is el vannak maradva. Ez még nem is lenne akkora probléma, de azzá teszi a tény, hogy leginkább ezeken a területeken haldoklik a föld, ami pedig az egyik legértékesebb tulajdonuk, már ha csak az ételek termesztésére gondolunk is. Az értelmiség, a tanult környezetvédők csoportja nagyon alacsony számban fordul csak elő, és ott még annyi támogatás és pénz sincs szinte ezekre a korszerűsítésekre. Az egyik kedves barátom járt kint Kínában, viszonylag sok helyen, és mesélte, hogy a legkisebb városokban is hatalmas a légszennyezés, és a pazarlás. Mivel ezekben a rétegekben gyakran nagyobb a szegénység, mint gondolnánk, ezért eszük ágában sincs olyan dolgokon spórolni, amibe kezdetben be kéne fektetniük. Éppen ezért például nincsen, vagy csak alig van napelemes rendszer. Ami napelemes rendszer előfordult, az mind vagy kiemelkedően gazdag ember villáján, vagy néhány előírt üzemi telepen volt. Pedig azt hinné az ember, hogy ezek a szorgos, műszaki beállítottságú kínaiak milyen gyorsan és hatékonyan tudnak dolgozni.
Valószínűleg hatalmas lehet az ellenállás itt is arról a részről, aki megtehetné , hogy befektet egy napelemes rendszer kialakításába, Remélem hamarosan azért mindenhol észbe kapnak, és nemc sak egymással jótékonykodunk majd, hanem az édes anyafölddel is.