Sajnos a mai világ nagyon olyan irányba tart, ahol a fair, méltányos kezelése a másik félnek vagy feleknek egy igen ritka és irreálisan megbecsülendő jelenséggé vált. Utóbbit természetesen az teszi irreálissá, hogy egy ideális világban mindez evidens kellene, hogy legyen nem pedig valami, ami után az „Év embere” díjat kellene kiosztanunk minden egyes alkalommal.
Persze, megértem, hogy alapvetően ez az egész azért kell mert igyekszünk igazodni a minket körülvevő rendszerhez, az átlagos körülményekhez, amelyek mindent megszabnak és alakítanak ha tetszik, ha nem. Én a magam részéről gyorsan leszögezném, hogy mivel mindig is nagyon rossz üzletember voltam, ezért ezeket az értékeket csak kicsiben tudom kamatoztatni, a világunkat egy az egyben befolyásoló globális üzleti hozzáállás nagyon távol áll tőlem, bár néha azért kacérkodtam ilyesmivel, de be kellett lássam, hogy számomra sajnos mindez nem megy. Világéletemben úgy tudtam csak boldogulni, hogy volt mellettem valaki, akiben száz százalékosan megbízhattam, így pedig arra tudtam koncentrálni, amihez adott esetben a legjobban értettem vagy egyáltalán értettem.
A jutányos üzleti hozzáállás akkor jött be az életembe, amikor egy barátommal megalapítottuk a zenekarunkat, amit ugyebár mint minden más esetben el kell tudnod adni a piacon, amennyiben azt szeretnéd, hogy meg is tudj élni belőle. Ehhez viszont kell egy nagyon jó üzleti véna, ami sajnos belőlem mindig is hiányzott. Nem is annyira érdekelt sosem a dolog, én inkább a dalokkal, szövegekkel, dallamokkal szerettem foglalkozni, a körítés ezen része mindig is hidegen hagyott. Viszont nagy szerencsémre a társamat érdekli és leköti ez a fajta gondolkodási rendszer is, ennek köszönhetően meg tudtuk oldani, hogy mindenki a saját eladat körét ellátva tudja hozzátenni a magáét. Én például aktívabban részt veszek a helyszíni kérdések megvitatásában, promócióban vagy éppen a nyilvános megjelenéseken, azért cserébe, hogy egy olyan terhet nem nekem kell cipelnem, amit nem tudnék egyedül elbírni. Persze ez összességében nem mentesít minden alól és vannak is olyan kérdések, amikben én is állást szoktam foglalni. Viszont ezt a fajta munkamegosztást és hozzáállást bármilyen körülmények között fenntartanám, akkor is ha adott esetben nem egy zenekart csinálnék, hanem mondjuk motoros ruhát árulnék. A keret ugyan más, de a lényeg és az alapvető attitűd ugyanaz kellene, hogy legyen.